Szakami Kezdeményezés – Alacsonyküszöbű Ellátások Találkozója

Alapítványunk 2016 február 8-án Alacsonyküszöbű Ellátások Találkozóját szervezett országos szinten. Fontosnak tartjuk, hogy a szakmában dolgozó többi szakemberrel kapcsolat alakuljon ki, hogy közösen vitassuk meg a felmerülő általános és specifikus problémákat. A rendezvényen összesen 7 szervezet 20 embere vett részt. Számunkra nagyon hasznos volt a nap, íme egy kis kivonat, hogy mire is jutottunk közösen:

Mi motiválta a találkozón való részvételt?

A résztvevőket főleg az információ -, és tapasztalatcsere vonzotta, valamint egy esetleges összefogás lehetősége. Többen adtak és kaptak ötleteket, jó gyakorlatokat többen vágytak valami inspirálóra. Motiváló tényező volt még új emberek megismerése, a közös gondolkodás, közös jövőkép megalkotása, és olyan is volt, akit a távolság is motivált.

HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓ:

Fontos lenne a megfelelő csatornák megtalálása.

Jelenleg használt felületek:

  • internet, weboldal, facebook
  • rádió, szórólap
  • személyes megkeresés
  • külső segítség pl: védőnő, pszichológus bevonása által
  • kortárscsoportokból kinevelni aktivistákat
  • reklámok
  • kapcsolatépítések által
  • hólabda módszer

Általános volt a jelenlévők között, hogy a szórólapozás nem eredményes. A legeredményesebb a személyes megkeresés, megszólítás valamilyen program által. Ami igazán jellemző, hogy a kliensek egymást vonzzák be.

ADMINISZTRÁCIÓ:

Az adminisztrációhoz szükséges adatlapok alapvetően jók, egyértelműek. Dilemma az adminisztráció során adatok feltüntetése, mivel az ellátások anonimitást biztosítanak a kliensek részére. Az ellátások többsége használ valamilyen füzetet az anonim kliensek azonosítására, ami nem publikus. Senki sem tartotta jó ötletnek, hogy valamilyen módon belekerüljön a vezetendő dokumentációba a kliens bármilyen elérhetősége. Többen nem csak a kötelezően vezetendő dokumentációt vezetik, hanem mellette kapcsolattartó lapot, vagy akár gondozási tervet is. Volt, amikor kicsit elkanyarodtunk a témától: felvetődött olyan dolog is, hogy a finanszírozó bizalmatlan lehet az ellátással kapcsolatban, mivel a vezetendő dokumentációkban szereplő adatok szinte ellenőrizhetetlenek, így kérdés lehet, hogy ténylegesen folyik-e valamilyen munka.

SEGÍTŐK LELKI EGÉSZSÉGE, avagy te mit teszel érte…?

A beszélgetés azzal kezdődött, hogy mindenki rajzot készített, hogyan érzi magát jelen pillanatban, mint segítő:

A szenvedélybetegekkel való foglalkozás szempontjából gyakran megjelent a nap, felhő, eső, mint szimbólum, olyan mögöttes tartalommal, hogy néha sikerélményt nyújt a szakma, például mikor a kliens javul, esetleg egy szerfüggő le tudja tenni az anyagot, míg máskor nehéz megélni, hogy romlik az állapota, visszacsúszik. Néhány személy megélése szerint ez a szakma ezzel a kettősséggel jellemezhető.

Mások arra helyezték a hangsúlyt, hogy már megtalálták azt a pontot, ahonnan ráhagyják a kliensre, hadd tegye, amit szeretne, mert egy ponttól kezdve már az ő felelőssége.

Volt olyan személy, aki elmondta, hogy környezete, vagy akik csak meghallják, hogy szenvedélybetegekkel foglalkozik, sokkal nehezebbnek találják a munkáját, mint ő, nem érzi leterhelőnek és borzasztónak, a kis célok megvalósításának, a kis javulásnak is ugyanúgy tud örülni.

Megint más személy felhívta a figyelmet, milyen fontos az, hogy segítőként rugalmasak legyünk, és bár lehet- és jó is, ha van- fejünkben egy prekoncepció, hogy hogyan szeretnénk haladni a pácienssel, a valóság ezt sokszor fölülírja, és lehet, hogy egy még pozitívabb út felé halad a személy.

Volt olyan segítő is, aki magát középen elhelyezett, mosolygó fejecskének ábrázolta és olyan is, aki elmondta, hogy magát ügyvéd szerepben érzi a szenvedélybetegekkel foglalkozva, aki igyekszik a társadalmi stigmákat, amik őket körüllengik csökkenteni.

Nehézséget okozott egy következő segítőnek, hogy kicsit úgy érzi, idővel csökken a kezdeti lelkesedése, mintha madár lenne, szárnyalna, de már a szárnyait valami húzná egy kicsit lefelé. Jelenleg a munkahelyen sok a bizonytalanság, amiben igyekszik ő vezetőként némi stabilitást nyújtani.

Összességében oldott hangulatú lett a rajzfoglalkozás, aki leült, mindenkivel sikerült legalább néhány mondatot kommunikálni és meghallgatni a véleményét.

 Felmerülő ötletek, gondolatok arról, hogyan őrizzük meg segítőként a mentális egészséget, illetve, hogy hogyan előzzük meg a kiégést:

  • Fontos a nemet mondás képességének kialakítása, a határok felállítása megtanulni azt, hogy honnan nem a mi felelősségünk a páciens fejlődése, segítése
  • A maximalizmus kiégés szempontjából veszélyforrás
  • Fontos megtalálni a klienssel a fókuszpontot
  • Gyerekeknél a határt megtartani, hogy ne viseljen meg minket annyira, hogy ugyanabba a negatív családi közegbe kerül vissza
  • Több tevékenység végzése is jó hatással van, például a szabadidőben, de a munkahelyen is
  • A játékoknak szintén pozitív hatása van
  • Minél több csoportnak, illetve közösségnek a tagja lenni, egyesületi tagság
  • Fontosak a megtartó baráti kapcsolatok
  • Hobbi, például írás, stb.
  • Sokat tud segíteni, ha váltogatjuk a beosztásokat, több mindent tapasztalunk, nagyobb rálátásunk lesz akár egymás munkájára szervezeten belül, gazdagodik a tudás, akár a munkahelyi kapcsolatok is javulhatnak.
  • Ösztönzőek az új feladatok, fontos, hogy találjunk kihívást a munkánkban, a változatosság

ÚJ MÓDSZEREK A FÜGGŐSÉGEK KEZELÉSÉBEN

A téma feladata a leckét a résztvevőknek: kiderült, hogy nincs a látókörünkben teljesen új, innovatív módszer, amit függőségek kezelésében használnak. Szó volt azonban olyan módszerekről, amik a bevezetésük idején szokatlannak, úttörőnek számítottak.

Ilyen volt a közösségen alapuló csoportfoglalkozások bevezetése néhány évtizeddel ezelőtt. Ezek alkalmával több, hasonló problémákkal küzdő szerhasználó, egy szakember vezetése és moderálása mellett rendszeresen foglalkozást tartott, melynek során tapasztalatot cseréltek, együtt dolgoztak, vagy akár sportoltak, játszottak. Ez a gyógyszeres kezelések meglététől függetlenül jelentős eredményeket indukált a betegek állapotában.

Szóba került a színházterápia és zeneterápia. Audio-vizuális élmények, és úgy áltlaában az esztétikai tapasztalatok általánosan felemelően hatnak a lélekre és tudatra. Ez a tény a szenvedélybetegek kezelésében is eredményesen alkalmazható.

NEHÉZSÉGEINK…

  • Nehéz kimozdítani, motiválni, aktivizálni a klienseket
  • Rongálás, agresszió, indulatok kezelése
  • A munkatársak kiégésének megelőzése, szupervízió hiánya
  • Egészségügyi ellátórendszerrel való együttműködés nehézségekbe ütközik
  • Kommunikáció a szórakozóhelyekkel
  • Infrastruktúra fenntartása
  • Izoláltság oldása (alacsonyküszöbű ellátások együttműködése)
  • Pályázatírás sok időt von el
  • Szembe menni a társadalommal: pl.-előítéletesség csökkentése
  • Munkatársak motiválatlansága, közös gondolkodás hiánya
  • Helyi sajátosságok hiánya:Pszichiátria,Addiktológia,Drogambulancia,Hajléktalan ellátás
  • Nem megfelelő szakmapolitikai háttér, bizonytalanság érzete
  • Kevés a jó szakember

SIKERSZTORIK

  • Az Ózdi szervezet sikertörténetként éli meg, hogy az ellátás nyitva álló helysége állandó, fix helyen működhet.
  • A Győri ellátás sikertörténetei:
    • A partyszervíz szolgáltatás beindítása.
    • 7 évig élvezhette az ellátás a helyi pláza támogatását, hogy helyet biztosítottak számukra.
    • A Tisztás csoport beindítása rehabról kikerült fiatalok számára.
    • Sikerként éli meg a szervezet, ha nyer egy – egy pályázatuk.
  • Az Egri ellátás sikertörténetei:
    • Kortárssegítő képzések indítása. Kortárssegítés az ifjúságnál.
    • Iskolákkal való kapcsolatok. A szervezet 1998 óta tart prevenciós előadásokat.
  • Börtönprogram: Az ellátás sikertörténetként éli meg, ha egy rabot az előzetesből elszállítanak az ország különböző pontjára, és kis idő után fél év, egy év múlva a fogvatartott levelet vált az ellátás dolgozóival. Ezáltal beindul a segítő és segített közti együttműködés, kapcsolattartás, utólagos megkeresés.
  • Volt, aki nem tudott sikertörténetet mondani.

Az esemény képgalériáját ide kattintva megtekintheti!