Egy felépülőben lévő drogfüggő versei

Beküldte Talentum Alapítvány 2019. április 03-án 11:42-kor.

Szenvedés

 

Reggel van ébredek, pattannak a szemek.

Azonnal szakít a feszültség és szorongásra kelek.

Egy újabb nap, amit túl kell élnem, de erről Én tehetek.

Összeszorított fogakkal várom a perceket.

 

Az idő borzasztó lassan pereg,

De még mindig jobb így, mintsem az Ördög szolgája legyek!

Elmondtam már ezerszer, hogy többé nem kellenek a szerek.

Inkább kínlódok évekig mintsem, hogy csicska legyek!

 

Mert Én úrnak születtem, nem pedig szolgának!

Most már Én diktálok, engem többé át nem formálnak.

Remegés, félelem lettek a barátaim,

Győzni felettük, hogy lehet? Ők lettek a tanárjaim.

 

Minden pillanatban őrlődők, saját magammal küzdök.

Most már nem rinyálok, kussba vagyok, felkészülök-

a legrosszabbra számítok mindig,

Mert így nem csalódok, a számlám nem fiktív.

 

Reggel van ébredek, pattannak a szemek.

Azonnal szakít a feszültség és szorongásra kelek...

 

-Andrew-

Hozzászólások