Ha fesztiválokról beszélünk, túlnyomó részt mindenkinek a nyár, lazulás, kikapcsolódás, szórakozás, feltöltődés, koncertek és a buli jut az eszébe. Ezekre időnként szükségünk van a stresszes, rohanó hétköznapokból kiszakadva.
DE, valóban az imént felsorolt kellemes érzéseket és feltöltődést éli meg az ember, amikor a saját hányadékában fetreng, kórházban ébred? Hogyan lehet élvezni valamit eszméletlen állapotban? Ezek és hasonló gondolatok futottak végig a fejemben, két nap távlatában. Idén Alapítványunk is kint volt a LeszFeszt kisvárdai fesztiválon. Délután kreatív, ügyességi és önismereti játékokkal szólítottuk meg a résztvevőket, vérnyomást mértünk…
Az esti órákban lehetőségünk nyílt meglátni a fesztivál szezon kegyetlenebb arcát. A három nap alatt több mint, félszáz alkalommal nyújtottunk segítséget rosszul lévő „szórakozóknak”, 8 alkalommal mentőt kellett hívnunk, mert a rosszullét foka elérte az eszméletlen állapotot.
Ásványvíz, szőlőcukor és keksz ártalomcsökkentő eszközökkel nyújtottunk segítséget, időnként hánytattunk, beszélgettünk, légzést vizsgáltunk, majd mérlegeltünk, hogy megbirkózunk- e a helyzettel, vagy mentőt kell hívnunk. Öten monitoroztuk a terepet. Nem unatkoztunk. Volt, hogy egy –egy fiatallal másfél órát töltöttünk el, míg jobban lett.
A szeszesitalt gyakran energiaitallal keverték, amiről csak nagyon kevesen tudják, hogy igen veszélyes. Az energiaitalban lévő taurin és az alkohol szervezet által történő feldolgozása során ugyanis mérgező vegyületek keletkeznek.
Sajnos egyre többek számára a fesztiválozás a „beszívok”, „széttépem az agyamat”, „kiütöm magam” állapotokról szól. De mi van mindezek mögött?
A három nap alatt szembesültem a fiatalok kilátástalanságával, boldogtalanságával, nulla közeli önbecsülésével. Két alkalom kivételével ordított a közöny! Valaki összeesve fekszik a saját hányadékában, körülötte emberek, járókelők… egy-egy odapillantó tekintet, vicces megjegyzés…ENNYI!
Sok rosszul lévő huszonévest szedtünk össze, akik egyedül érkeztek a fesztiválra, de voltak olyanok is, akik mellől csak lemorzsolódtak a barátok. Többen eszméletlen állapotban feküdtek egyedül, ami életveszélyes, hiszen könnyen belefulladhat a saját hányadékába, kihűlhet.
Izgalmas kérdés lenne, hogy vajon volt-e olyan fesztiválozó és hány fő, aki nem fogyasztott alkoholt és semmilyen más tudatmódosító szert.
Vajon hányan vannak kis társadalmunkban, akik józanul is tudnak felszabadultak lenni és bulizni? Avagy az általam megtapasztalt látkép a jövő? A boldogsághoz és az ellazuláshoz valóban elengedhetetlen valamilyen tudatmódosító szer?
Hozzászólások