Azonnali hatások:
Az azonnali hatások kialakulásáért a nikotin felelős. Az első cigaretta elszívása során, az illető tulajdonképpen enyhe nikotinmérgezést kap, aminek súlyos esete is lehet, ha pl.: gyermekek nem törődöm módon egymás után több cigarettát szív el. Azonnal jelentkeznek azok a hatások, amelyek miatt az emberek többsége használja: enyhe pszichés hatás, hangulatváltozások, élénkítő-, és stresszben nyugtató hatás.
Hosszú távú hatások:
Légutak, tüdő:
A füst, ahogyan bejut a tüdőbe, útközben mindenhol növeli a rák kialakulásának valószínűségét. Normális esetben egy-egy sejt tudja, hogy meddig kell élnie, és egy idő után elpusztulnak, hogy a helyükre új sejtek jönnek a helyükre. Egy idő után minden sejt elpusztul, hogy a helyére új kerüljön, így megújítva pl.: a bélnyálkahártyát, vagy a bőrt. Amikor egy sejt rákos lesz, akkor nem tudja, mikor kell meghalnia, hanem csak szaporodik, és minden utódsejtnek átadja ezt a képességet, így kialakítva a daganatot. Ahogy növekszik, mind mérete miatt, mind a felvett tápanyagok, vagy a termelt káros anyagok miatt lehetetlenné teszi a gazdaszervezet életét, és végül halálhoz is vezethet. A tüdőrák halálozási aránya 60-70%. Szájrákot leginkább a szivar és a bagó okozhat. Dohányosoknál gyakrabban alakul ki gégerák, légcsőrák, tüdőrák. A légcső-, és tüdőrák kialakulásának valószínűsége 11-szeres, a gégeráké 5-szörös a nemdohányzókhoz képest. A rákot okozó hatás függ a dohányzás mértékétől, napi 8 szál cigaretta elszívása az esélyt 10-szeresére, 40 cigaretta 30-szorosára növeli. A légutakba kerülő füst folyamatos irritáló hatása légcsőhurutot okoz.
Kialakulhat a tüdőtágulás nevű betegség. A normál tüdőben számos hólyagocska alakul ki, amelyek alakja olyan, mint egy szőlőfürt. Ez által a tüdő felülete nagyobb lesz, így a gázcsere hatékonyabban történik. A dohányzás hatására viszont ezek falai elhalnak, így a sok szőlőszem helyett egy nagy léggömbre fog emlékeztetni, aminek a felülete sokkal kisebb. Ezért fulladnak ki hamarabb a dohányosok, és érzik úgy, hogy kevés levegő van a tüdejükben. Könnyen előhozza az asztmás rohamokat, szülők dohányzása esetén a gyerekek nagyobb eséllyel lesznek asztmásak. Gyakrabban alakulnak ki légúti megbetegedések, gyulladások.
Szív, erek:
A dohányzás hatására az erek fala merevvé, sérülékennyé válik, bennük mészszerű anyag rakódik le, szűkítve ezzel az erek keresztmetszetét, így rontva a vérellátást. Az érfalat korábban borító sima hámborítás helyett durva mészszemcsék borítják, amelyeken megtapadnak a vérlemezkék, így indítva el a vérrögképződés folyamatát, megszüntetve ezzel a keringést azon a szakaszon. Ez áll a szívinfarktus hátterében is, amikor az elzáródott érszakasz mögötti izom nem kap tápanyagot, oxigént, és elhal. Az agyban növeli az agyvérzés kialakulásának kockázatát. A végtagokban, ha romlik a vérellátás elhalnak a szövetek, amiatt kerülhet sor a végtag amputációjára. A napi 20 cigarettát elszívók között a szívinfarktus háromszor gyakrabban alakul ki, mint nemdohányzókon.
Gyomor, bélrendszer:
A nikotin növeli a gyomorsav szekréciót, serkenti a bél mozgását, főleg alkohollal és kávéval együtt gyomorfekély kialakulásához vezethet.
Nemi szervek:
A nikotin direkt érösszehúzó hatása miatt gátolja a merevedést. Hosszú távon az érelmeszesedés érszűkítő hatása miatt impotencia alakul ki. Csökkenti a spermiumok számát és a kevés spermium között is több a rendellenes alakú, méretű, és genetikailag károsodott spermium hátráltatva ezzel a fogamzást.
Magzat:
Dohányzó nőknél gyakoribb a korai vetélés. Ha a terhesség megmarad, akkor a dohányzás magzatkárosodáshoz vezethet. Ennek oka, hogy a méhlepény erei is könnyen károsodnak, rontva ezzel a magzat vérellátását. A dohányzó anyák gyermekei kisebb súlyúak, kevésbé intelligensek, az átlagosnál és magasabb a születés körüli halálozás mértéke is, gyakoribb a koraszülés.
Passzív dohányzás:
A passzív dohányzás esetében is jelentkeznek káros hatások, sőt, a mellékfüst több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a főfüst. Kisgyermekek melletti dohányzás növeli a hirtelen csecsemőhalál valószínűségét is.
A dohányzás, mint drog:
A dohányzás során a nikotin alakítja ki a függőséget. A nikotin nagyon könnyen alakít ki függőséget. A dohányosok, akik 4-5 cigarettát már elszívtak, 85-90%-ban lesznek rendszeres dohányosok. A dohányzás testi és lelki függőséget is kialakít, elvonási tünetei az utolsó szál elszívását követő 24 órával jelentkeznek. Ezek: éhség, ingerlékenység, indulatosság, szorongás, nyugtalanság, csökkent szívműködés.
Ha most abbahagyod:
- 20 perc múlva visszatér a normális pulzus, és vérnyomásérték
- 8 óra múlva a vér nikotin-, és szénmonoxid szintje a felére csökken
- 24 óra múlva a szervezetből kiürül a szénmonoxid, a tüdő kezd megtisztulni
- 48 óra múlva a szervezetből teljesen kiürül a nikotin, jelentősen nő az íz- és szagérzékelés
- 72 óra múlva a légzés könnyebbé válik, a hörgők energiaszintje megnő
- 4 hét múlva elköltheted az első 15000 Ft-os megtakarításod
- 4-12 hét múlva javul a vérkeringés
- 3-9 hónap múlva enyhülnek a légzési problémák: köhögés, fulladás. a tüdőfunkció 10%-kal javul
- 5 év múlva a szívinfarktus veszélye a felére csökken, mint egy dohányosnál
- 10 év múlva a tüdőrák valószínűségének veszélye a felére csökken, mint egy dohányosnál, a szívinfarktus kockázata visszatér a nemdohányzók szintjére.
Hozzászólások