Egy felépülőben lévő drogfüggő versei

Beküldte Dánku-Nagy Bernadett 2019. március 20-án 10:56-kor.

Te mit akarsz?

 

Te mit akarsz?

Döntsd már végre el!

Nézz bele a tükörbe,

Akkor is ha nagyon görbe!

 

Te mit akarsz?

Évek óta hezitálsz.

Mindenfélét kitalálsz,

Aztán meg az asszonnyal kiabálsz.

 

Te mit akarsz?

Kitől félsz, ja magadtól!

Régóta titkolod, hogy a haragtól

Meg iszol egy fél litert és boldog vagy az anyagtól.

 

Te mit akarsz?

Hát még most sem fogtad fel?

Hogy más nem tud segíteni rajtad csak Te magadon, ember?!

Ja vagy inkább jobb Neked a komfortzónádban rohadni el?

 

Te mit akarsz?

Döntsd el most már végre!

Mert kezdek dühös lenni,

Azért mert félsz Önmagad lenni!

 

Te mit akarsz?

Egész életedben bujkálni?

Hé' ideje lenne már odaállni!

Nem csak felszínesen vegetálni.

 

Te mit akarsz?

Mert Én már döntöttem!

18 évig ültem börtönben,

Nem a B. V. I.-ben, hanem a saját elmémben.

 

De végre felébredtem,

Kinyílt a szemem és megláttam,

Milyen is a világ valójában!

Pipacsok nyílnak ki sorjában.

 

Nagyon sok embert megmérgeztem,

De akkor Én ezt nem éreztem.

Kard nélkül vért ontottam.

Most már tudom hol rontottam!

 

Ez már a múlt ezt hagynom kell.

Mert, ha nem, a jövőmet cseszem el.

Többé nem akarok senkit se bántani,

Hanem ahol tudok ott segíteni.

 

Talán így akarok vezekelni

És jobb emberré válni,

Kit nem szólnak meg a társai,

Mert tudják, hogy benne lehet bízni.

 

De lassan zárom a soraimat,

Mert tudnék még írni sokat igaz,

De nem szaporítom a szavaimat.

Inkább megyek és elérem az álmaimat!!!

 

-Andrew-

Hozzászólások