Szenvedés

Reggel van ébredek, pattannak a szemek.

Azonnal szakít a feszültség és szorongásra kelek.

Egy újabb nap, amit túl kell élnem, de erről Én tehetek.

Összeszorított fogakkal várom a perceket.

Az idő borzasztó lassan pereg,

De még mindig jobb így, mintsem az Ördög szolgája legyek!

Elmondtam már ezerszer, hogy többé nem kellenek a szerek.

Inkább kínlódok évekig mintsem, hogy csicska legyek!

Mert Én úrnak születtem, nem pedig szolgának!

Most már Én diktálok, engem többé át nem formálnak.